Vasvári HírmondóKulturCafé (2)MúzsacsókAnthes Emily: Frankenstein macskája

Tánc

Emlékszel? Forgott velünk a világ. A zene ütemére dobbant még a szívünk is, kezeinket összekulcsolva dacoltunk a világgal, amely el akart választani bennünket egymástól. Boldogok voltunk, fiatalok, szerelmesek. De a világ győzött. A zene elhalkult, ujjaink eleresztették egymást és a szívünk apró darabokra törött. Jöttek új zenék, új táncok, de mindig is egymást kerestük minden dallamban. A szívünk sosem gyógyult be. Nem számít, kivel élsz, nem számít, milyen messze vagy tőlem, utolsó lélegzetvételemig várom, hogy újra elragadj egy táncra. Várom, hogy megint forogjon velünk a világ és összekulcsolt kezeinkben ott legyen a bizonyosság: örök szerelem a miénk.

allatorvos

oktato

ugyved

jarobeteg

gyogyszertar

Archív cikkek

Lencsevég

polgaror

Ki olvas minket?

Oldalainkat 48 vendég és 0 tag böngészi

Oldal tetejére