Vasvári HírmondóPezsegő (2)GyászolÓ2015 márciusában hunytak el

Elment a Tanár Úr...

Vannak olyan emberek, akiket nem tudunk elképzelni másként, mint ahogy megismertük őket. Berkes tanár úr is ilyen ember volt. Nem tudjuk elképzelni másmilyennek, fiatalabbnak vagy idősebbnek, mint amilyennek azokban az években láttuk, amikor a tanárunkként ismertük. Kortalan volt és állandó, olyan természetességgel volt jelen a diákéveinkben, mint az órai csengetés.

Berkes tanár úr maga volt a vitalitás, a jókedvű szigor. Érces hangú, sokszor kérlelhetetlen és mégis emberséges. Viszonyítási pont az életünkben, tanulóéveink egyik jelképe. Nem hiszem, hogy jónéven venné, ha most, amikor végleg búcsúzunk tőle, csak szomorkodnánk. Berkes tanár úrra jókedvvel lehet és szabad emlékezni, hiszen annyi nagyszerű sztorit tudunk feleleveníteni vele kapcsolatban mindannyian. Évtizedeken keresztül, diákok ezreinek mesélte történeteit, és mi ezeket mondjuk tovább egymásnak és a saját gyerekeinknek. Talán bizony, ez a halhatatlanság.


Furcsa és mégis érthető, hogy sokszor valakinek a halála döbbent rá bennünket arra, hogy olyan kevés dolog van, ami összeköt minket, és olyan kevéssé becsüljük meg ezeket a láthatatlan kötelékeket…

Berkes Tanár Úr mélységesen szerette a hivatását és a tanítványait. Minden diákjáért küzdött, nem átallott a fizika érettségi osztályzatba sem beleszólni, ha azon múlhatott egy-egy sikeres főiskolai felvételi. Ha nem lett volna ott az érettségi bizottságban, csak jóval később kezdhettem volna meg felsőfokú tanulmányait. De Ő már akkor is tudta, hogy a sorsom nem múlhat azon, hogy a fizika oly távol áll tőlem, mint egy fényesen ragyogó csillag az égen.

Jó utat, Drága Tanár Úr! Mi még maradunk, most már abban a biztos tudatban, hogy egy dologgal több van, ami rendben lesz odaát. És ahogy szépen sorban majd mi is követjük, jelentkezni fogunk a mennybéli óráira. De addig is, amíg jövünk: tartson rendet, biztos ráfér arra a világra is.


Berkes tanár úr azon a bizonyos októberi napon elvitt a volt tanítványai fiatalságából egy darabot. A fiatalságból elveszteni valamit, sohasem nagy öröm, de ezért a darabért bőséggel tanultunk és kaptunk cserébe szeretetet, tisztességet, jókedvet és tudást. A mi életünk egy-egy darabja most itt hagyott minket, de Ő maga, Berkes József Tanár Úr örökre itt marad velünk, diákéveink és életünk egyik legfontosabb emlékeként. Isten adjon Neki nyugalmat, békességet…

allatorvos

oktato

ugyved

jarobeteg

gyogyszertar

Archív cikkek

Lencsevég

polgaror

Ki olvas minket?

Oldalainkat 62 vendég és 0 tag böngészi

Oldal tetejére