hirplacc

Hírek, információk város határon innen és túl.

Ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe áprilisban

F E L H Í V Á S

Felhívom Tiszavasvári Város lakossága figyelmét, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály járási főállatorvosa, dr. Borsodi Károly által 2017. március 07. napján kelt SZ-10/105/00693-1/2017 számú határozatában Tiszavasvári Város közigazgatási területére
2017. április 5-25. közötti időszakra

ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendelt el

az alábbiak szerint:

„Az ebzárlat tartama alatt tartási helyén minden kutyát és macskát elzárva, illetőleg a kutyákat megkötve úgy kell tartani, hogy azok más állattal vagy emberrel ne érintkezhessenek; zárt udvarban a kutyák elzárását vagy megkötését mellőzni lehet, ha azok onnan ki nem szökhetnek. Kutyát tartási helyéről csak pórázon vezetve és szájkosárral szabad kivinni.

A település területéről kizárólag érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező kutyát vagy macskát és csak a hatósági állatorvos kedvező eredményű vizsgálata után és engedélyével szabad kivinni.

Az ebzárlat alatt befogott kóbor húsevőket hatósági megfigyelés alá kell helyezni az ebzárlat időtartamára. Az állat hatósági megfigyelése az ebzárlat esetleges meghosszabbítása esetén sem tarthat kilencven napnál tovább. Amennyiben a kóborló eb vagy macska veszettség elleni oltottsága nem állapítható meg, és az állat befogása, illetve hatósági megfigyelése nem oldható meg biztonságosan, az állatot a járási főállatorvos határozatára járványügyi intézkedésként az állatvédelmi előírások megtartásával le kell ölni.

Az ebzárlat alatt húsevő állatok összevezetésével járó rendezvény nem tartható.

Az érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező – vadászebek, a fegyveres erők és fegyveres testületek ebei, a katasztrófa-mentő ebek, a segítő és terápiás ebek, valamint a látássérült embereket vezető ebek – rendeltetési céljuknak megfelelő használatuk idejére mentesek a korlátozás alól.

A legeltetési tilalom ideje alatt az állatok legeltetését az adott településen belül az erre a helyen, ilyen hely hiányában a lakott település határától számított 1000 méteren belül kell megszervezni.

Az állatok vándorolva történő legeltetése tilos!

Az állandóan legelőn tartott szarvasmarha állományok legeltetését az állomány nagyságától függően 10-20 hektáros területre kell korlátozni.”

Tiszavasvári, 2017. március 17.

 

Badics Ildikó
jegyző megbízásából

                                                                Ostorháziné dr. Kórik Zsuzsanna
                                                                                       aljegyző

 

Rendhagyó nőnapi megemlékezés

Jókedv, móka kacagás, néhol egy-két elmorzsolt könnycsepp jellemezte a március 8-ai rendhagyó nőnapi megemlékezést, melyet a Találkozások Házában rendezett meg az önkormányzat, valamint az Egyesített Közművelődési Intézmény és Könyvtár az önkormányzati intézményekben dolgozó hölgyek tiszteletére.
A zenés-táncos produkciók mellett egy mini színielőadás is helyet kapott, melyben mindannyiunk legnagyobb meglepetésére az egyik szereplő nem más, mint a város első embere, dr. Fülöp Erik  polgármester volt.
Köszönjük a rendezők és a résztvevők odaadó fáradozását, humorba ágyazott kedves figyelmességüket, a találó poénokat, a finom falatokat és a  bódító illatú virágok mellett azt az önzetlenséget, és tiszteletteljes megnyilvánulást, amelyet férfikollégáinktól kaptunk egy régi időkből ránk maradt, de ma sem feledett szép ünnepen.

      (Fotók: Szentmihályi András)

Nő(nap)i szemmel

Amikor Édesapám meghallotta, hogy világra jöttem, hitetlenkedve rázta a fejét és állította a nővérkének, hogy én egészen biztosan nem lehetek az ő gyereke, hiszen, lány vagyok.  Szerencsére azért csak hazavitt a szülőotthonból.
Életem első, nem igazán felemelő találkozása a nőiséggel nem sikeredett túl szerencsésre. Nőnek lenni remek, ám korántsem olyan felhőtlen dolog, mint azt sokan gondolják. A társadalmilag ránk kényszerített skatulyákból kilépni időnként felér egy halálugrással. Nagy általánosságban elmondható, hogy túl sokat várnak tőlünk és túl keveset kapunk tiszteletből, rajongásból, elismerésből, hálából és még sorolhatnám mi mindenből.
Ha véletlenül szemernyi kétség támadna bennünk nemünket illetően, akkor is hamar visszahuppanunk a valóság talajára, hiszen a mindennapok taposómalma egyértelművé teszi számunkra női mivoltunkat. Miért is? Nos, nézzük!
Tuti fix, hogy örökké tetszeni akarunk. Alapesetben a férfiaknak. Ezért minden agyament dologra képesek is vagyunk. Éjjel-nappal viseljük az egyik legbrutálisabb kínzóeszközt, a melltartót, és ha kellőképpen vágyakozunk az ellenkező neműek figyelmére, akkor bizony a fenekünket folyamatosan birizgáló, vékony pántú fehérneműt is magunkra kényszerítjük, mert sosem tudni, mikor támad kedve éppen a teremtés koronáinak egy kis hancúrozásra.
A tikkasztó melegben is harisnyát húzunk, hogy lábaink formásabbak, kívánatosabbak legyenek. Egész nap tűsarokban tipegünk, mert a női fenék és vádli így sokkal jobban mutat, mint valami terepjáró alkalmatosságban. Hajat és körmöket festünk, szemöldököket tépkedünk, műszempillákat ragasztunk, állandóan sminkelünk, könnyezünk a szemünket csípő festékektől, prüszkölünk a hajlakkoktól, illatozunk a parfümöktől, mint egy virágos rét.
Az is biztos jele a nőiségünknek, hogy ülve pisilünk és napjában nagyon-nagyon sokszor. Bár egyre több férfiú használja hozzánk hasonlóan a WC-ülőkét hasonló célból, van azonban még egy közös jegyünk: újabban mi nők is borotválkozunk. Ki itt, ki ott. Aki pedig egyik helyen sem, az tutira az álláról nyesi a szőrnövedékeket, vagy a bajuszkáját igazgatja láthatatlanra.
Jó esetben terhesek vagyunk, gyermekeket hozunk a világra, szoptatunk, háztartást vezetünk. Ha mindez nem adatik meg, akkor menstruálunk kifulladásig. Egy átlagos hétvégén mosunk, sütünk, főzünk, takarítunk, teregetünk, vasalunk, gyereket etetünk, öltöztetünk, fenekeket, orrocskákat törlünk, bevásárolunk, játszótérre megyünk, anyóst vendégül látunk, kertészkedünk, állatokat etetünk, egész nap mosogatunk, fürdetünk, altatunk. S mikor végre csend honol a házban, ülve bealszunk a hazahozott munkánk fölött (még akkor is, ha gyermektelenek vagyunk). De semmi gond, apa a jól eső, pihentető alvási szakasz előtt visszavezet bennünket a valóságba, mondván, ideje lenne ágyba bújni. Ideális esetben kicsit hancúrozni, fizikailag, érzelmileg feltöltődni és aztán egy nagyot aludni összebújva. Ez persze nagy általánosságban csak az előre megálmodott világunkban lehetséges. A valóságban befekszünk a közös hitvesi ágyba, hátat fordítunk egymásnak és vagy alszunk, vagy órákon át bámuljuk a plafont, egészen addig, amíg a gyerek fel nem sír, vagy a macska el nem kezd eszeveszetten nyávogni. Apa persze húzza tovább a lóbőrt, mi pedig tesszük a dolgunkat, hiszen nők vagyunk.
A hétköznapok sem jobbak sokkal a hétvégénél: őrült tempójú reggelekre ébredünk, etetünk, öltöztetünk, sminkelünk, oviba, suliba megyünk, beesünk a munkahelyünkre, lehúzzuk, a 8—10-12 óránkat, néha eszünk, néha nem, a kávét úgy isszuk, mint a vizet, és egész nap pisilünk, már ha van annyi időnk, hogy ezt megtegyük. Időnként elmélázunk, milyen szép is volt a hófehér menyasszonyi ruhánk, milyen csodás májuskosarat kaptunk hajdanán, mennyi bókot, figyelmességet, kedvességet, szenvedélyt tudhattunk magunkénak fiatalabb nőként, s menyire bizseregtünk kívül-belül, ha beköszöntött a várva várt tavasz.
Mi tudjuk, hogy nők vagyunk. Ha másból nem is, hát a feladatainkból. A kötelességeink egyértelművé teszik számunkra, hol a helyünk a világban. Hogy mindeközben boldogok vagyunk-e? Az már egy másik történet.

Persze mindez csak egyetlen vetülete a nőiségnek, milliónyian vagyunk, és mindannyian mások. Vannak közöttünk szolgálók és királynők. A szolgalelkek úgy érzik, folyton adniuk kell a szeretetért, a királynők pedig tökéletesen tisztában vannak hatalmukkal, nőiségük erejével, ezért minden lehetséges módon kihasználják a férfinépet.
A lényeg az, hogy mi tudjuk: nők vagyunk. Valójában nem is akarunk mások lenni. Csupán szeretnénk többször és jobban érezni, hogy férfitársaink is úgy gondolják: jó, hogy mi nők vagyunk. Úgyhogy kedves uraim, ne fukarkodjanak a nőnapi ajándékokkal se, ne bújjanak a szocializmus átkos öröksége blabla mögé, ha már a hétköznapokban kevesebb figyelmet, törődést, simogatást, szenvedélyt adományoznak nekünk, legalább ilyen alkalmakkor tegyenek ki magukért, éreztessék velünk, hogy nélkülünk keményebb és sivárabb lenne az életük. Szeretjük a virágokat, a mennyei ízű csokoládékat, az ékszereket, a szép ruhákat, az éttermeket, a színházat, a kényeztető masszázst és még megannyi dolgot, amit illene tudniuk rólunk. Szeressenek és hordjanak néha egy kicsit a tenyerükön minket, addig, amíg még megtehetik. Mert egyszer késő lesz…

Így érhető el a 6 milliós sertésállomány!

2,9 millió sertést tartunk, egyre nehezebbnek tűnik elérni 2019-re kitűzött

6 milliós célszámot.


A hazai sertésállományban az elmúlt évekre visszatekintve folyamatos csökkenés figyelhető meg. Az ágazat fellendítését célzó 2012-es stratégia 2019-re 6 milliós egyedszám elérését tűzte ki, de a KSH legfrissebb adatai alapján jelenleg csak 2,9 millió sertés van Magyarországon. Ahhoz, hogy ez a kedvezőtlen tendencia megforduljon, a telepek hatékonyságát növelő támogatásokra, az agrárképzés fejlesztésére, valamint testre szabott finanszírozási megoldásokra van szükség – olvasható az otpagrar.hu oldalon megjelent tanulmányban.

Bővebben: Így érhető el a 6 milliós sertésállomány!

A Vasvári Pál Társaság szívesen fogadja adójuk 1 százalékát

Elhunyt Kozma Péter, a megyei Kormányhivatal egykori vezetője

Múlt hét végén egymásnak ellentmondó sajtóhíresztelések láttak napvilágot arról, hogy váratlanul elhunyt  Kozma Péter, volt kormánymegbízott, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal januárban felmentett vezetője.
A hír sajnos igaznak bizonyult, március 4-én, saját otthonában, váratlanul érte a halál az 58 éves egykori Fideszes politikust.

A kisvárdai származású, jogász végzettségű Kozma Péter 1998-tól két cikluson keresztül országgyűlési képivselő volt, 2006-tól négy éven át a Megyei Közgyűlés alelnökeként dolgozott, majd ezt követően újabb négy esztendőre szerzett mandátumot az Országgyűlésben. Megyei kormánymegbízotti tisztségét 2014-től végezte idén január 15-ig, amikor Orbán Viktor miniszterelnök Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára felmentette Őt hivatalából.

Nyugodjon békében...

 (Fotoalap:kelet.hu)

Csöndes békességet...

Elértük az évnek azon időszakát, amikor illik megállnunk és kissé alaposabban magunkba tekintenünk. A tél beköszöntével egy békésebb, emberibb világba csöppenünk, ahol ideje van a megbánásnak éppúgy, mint a megbocsátásnak.

A Karácsonyt és az Újévet megelőző időszak arra ad nekünk lehetőséget, hogy felkészítsük lelkünket egy újabb esztendőre, ahol ezernyi megpróbáltatás vár majd ránk, és amelyek ellen bölcsességgel és szeretettel vértezhetjük fel magunkat leginkább.

Ez most a várakozás ideje is. Várakozni sokféleképpen lehet. Idegesen várunk a sorunkra a postán, unottan ücsörgünk egy vonatállomáson, félelemmel telve toporgunk egy orvosi rendelőben vagy békés lélekkel, megbocsátásra készen várjuk a naptári esztendő utolsó heteit.

Az adventi készülődés valójában nem más, mint lelkünk megtisztítása és kapcsolataink rendezése. Itt az ideje annak, hogy a félreértéseket tisztázzuk, a megbántásokat megbocsássuk másoknak és önmagunknak egyaránt. Itt az ideje annak is, hogy az egymással versengő, ellenségeskedő érdekeket elengedjük és lelki terheinktől megszabadulva újra kezet fogjunk egymással belátva azt, hogy együtt erősebbek lehetünk. Mivel a szeretet nagylelkű és bátor, nincs értelme azon gondolkodni, kinek illik, vagy kinek kell kezdeményezni. Nem vagyunk tévedhetetlenek. Sokszor döntünk úgy életünk során, hogy később belátjuk, másként kellett volna cselekedni vagy érezni. Fölösleges azon rágódnunk, ami megváltoztathatatlan. Akkor és ott, abban a pillanatban annyi tellett tőlünk vagy az ellenünk vétkezőktől. Ma azonban, ha belátjuk, hogy hibáztunk, vagy hibáztak velünk szemben, képesek lehetünk megváltoztatni a rosszízű emlékeink romboló erejét.

A lét illékony, egyetlen pillanat elegendő ahhoz, hogy életünk gyökeresen megváltozzon. Egyik napról a másikra válhatunk nincstelenné, magányossá, hitehagyottá, haldoklóvá. A ma boldogsága nem örök érvényű, az emberi mulandóság kikerülhetetlen, a sorsunk által ránk mért fájdalmak elől nem menekülhetünk, nem vásárolhatunk semmilyen gazdagság árán sem kegyelmet. Ne vegyük hát természetesnek, a meleg ételt, a fűtött otthont, a tiszta ágyat, az ölelő gyermekkezeket, a barátok jóságát, a vénülő kezek simogatását, a munkánk gyümölcsét, sem azt, hogy szerethetünk sem azt, hogy szeretve lehetünk.

Az adventi koszorúkon hamarosan fellobbanó aprócska lángok segítsenek bennünket a lelki megtisztuláshoz, a megnyugváshoz, a megbékéléshez, a megbocsátáshoz és adjanak kellő bátorságot ahhoz, hogy merjünk szeretni addig, amíg nem késő.

Alapítványi támogatás igényelhető

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
A „Tiszavasvári Városért” Alapítvány Kuratóriuma
pályázatot hirdet
INTÉZMÉNYEK, CSOPORTOK, KÖZÖSSÉGEK részére.

Bővebben: Alapítványi támogatás igényelhető

Leg-, leg-, leg!

A rendezvénysorozat nyitóprogramján, 2016. október 3-án a tavalyi év sikere után, idén újra megjutalmaztuk azokat a hűséges olvasóinkat, akik rendszeresen olvasnak és könyvtárba járnak.
Nyilvántartásunk alapján az alábbi kategóriákban osztottuk ki a megtisztelő címeket:  

 

DYKE ANDRÁS JÁNOS a legfiatalabb olvasó,
PARONAI ANNA LUCA a 6-14 éves korosztály legtöbbet olvasó gyermeke,
MOLNÁR VIVIEN a legtöbbet olvasó diák,
DR LITKEI LÁSZLÓNÉ a legtöbbet olvasó felnőtt,
CSERTI JÓZSEFNÉ a legrégebben beiratkozott aktív olvasó,
KATONA JÓZSEF a legidősebb olvasó, aki rendszeresen felkeresi könyvtárunkat és könyveket is kölcsönöz.

A tárgyak megtelnek élettel

Ebben az évben immár ötödik alkalommal rendeztünk „Kreatív Olvasók” címmel kiállítást, melynek keretében olvasóink munkáiban gyönyörködhettünk.
Külön öröm számunkra, hogy ebben az évben minden eddiginél több, összesen 32 alkotó munkáját tekinthettük meg. Legyen szó rajzról, tusrajzokról, gobelinről, dísz- és ajándék-, használati tárgyakról, fafaragásokról, grillázsokról, mézesekről, horgolt, hímzett, varrt terítőkről vagy éppen mandalákról. A közös bennük, hogy készítőik szabadidejükben alkotnak, sokszor minden előképzettség nélkül, s mindeközben igazi értéket teremtenek. Amihez csak nyúlnak, legyen az fa, üveg, pamut vagy bármilyen anyag, életre keltik azokat, a tárgyak megtelnek érzelemmel, hiszen teljes odaadással készítik alkotóik. Látjuk ezt hónapról hónapra a Kreatív Olvasóink Klubjának foglalkozásain is. A közös alkotás vágya a lelkes kis csapat motorja.
A kiállítást október végéig tekinthették meg az érdeklődők. A nagysikerű megnyitón közreműködött a Vasvári Musical Tanoda.

5. oldal / 39

  • Városélet

     varoselet

    Rovatunkban Tiszavasvári életének mozzanatait osztjuk meg Olvasóinkkal.

  • Plénum

     plenum

    Rovatunkban Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének üléseiről, döntéseiről olvashatnak részletesen.

  • Nyílt tér

     nyiltter

    Rovatunkban olyan központi témáknak adunk helyet, amelyek többszereplősek és a vélemények ütköztetését igénylik.

  • Kitekintő

     kitekinto

    Rovatunkban olyan közérdeklődésre számot tartó híreknek adunk helyet, amelyek túlmutatnak Tiszavasvári határain.

  • Tallózó

     tallozo

    Mit is ír a hogy is hívják? Ők megírták, mi megmutatjuk. Rovatunk válogatás a nagyvilág híreiből.

allatorvos

oktato

ugyved

jarobeteg

gyogyszertar

Archív cikkek

Lencsevég

polgaror

Ki olvas minket?

Oldalainkat 17 vendég és 0 tag böngészi

Oldal tetejére