pezsego

GyászolÓ, SzületŐ, EsküvŐ, ÜzenŐ rovatainkban ingyenes üzeneteket küldhetnek szeretteiknek, barátaiknak, ismerőseiknek névnapjuk, születésnapjuk, évrodulóik alkalmából, gratulálhatnak gyermekszületéshez, diploma megszerzéshez, és részvétet nyilváníthatnak halálesetek kapcsán.
Üzeneteik szövegét a  Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.  e-mail címre várjuk.

Novemberben születtek

Szentesi Lilla /2014.10.29./

Nagy Nándor

Szalai Sándor Leon

Kiss Vivien Zoé

Ábri Zselyke

Bodzás Benjámin Bonifác

Baráth Ádám József

Munkácsi Regina

Vadász Leonidász

Boldog születésnapot, Képviselő Asszony!

Születésnapja alkalmából szeretettel köszöntjük Kovácsné Nagy Julianna Képviselő Asszonyt!

Jó egészséget, sok erőt és boldog éveket kívánunk!

 

Már az égi vásznat festi

Részvéttel tudjatjuk minadzokkal, akik ismerték M. Róka Gábor, büdszentmihályi születésű festőművészt, hogy november 18-án, 88 esztendős korában elhunyt.

M. Róka Gábor egy 14 gyermekes család első ikergyermekeként 1926. március 11-én Büdszentmihályon, egyszerű, szegény, parasztcsaládban jött világra. Gyermekéveit a tanyavilágban, nagyszüleinél töltötte 22 éves koráig. Abban a milliőben talált rá a művészet. Nyíregyházán tanult a Bessenyei Képzőművészeti Szabad Iskolában. Tanára Berki Nándor szobrász és Diószegi Balázs festőművész, iskolatársa Váci Mihály, a költő volt. Élete végéig tagja maradt a Képző- és Iparművészeti Egyesületnek. A tanyavilág szépsége, a körülötte lévő természet csodálatos vidéke ejtette rabul, leginkább ezeket festette. Az állatok, emberek, az arató földművelők mindig is a kedvenc témái közé tartoztak. Első kiállítása Tiszavasváriban 1970-ben volt, majd 1990-ben, 1992-ben, 1996-ban, 2001-ben Tiszalökön, majd 2004-ben és 2009-ben ismét Tiszavasváriban. Szobrászként szintén alkotott, amit 1980-ig tanított is. Festményei megtalálhatók Tiszavasváriban, Tiszalökön, Nyíregyházán és a vajai múzeumban.

M. Róka Gábor temetése november 24-én hétfőn, 15.00 órától kezdődik a nyíregyházi nagytemető főbejárati ravatalozójában. Nyugodjék békességben!

Elment a Tanár Úr...

Vannak olyan emberek, akiket nem tudunk elképzelni másként, mint ahogy megismertük őket. Berkes tanár úr is ilyen ember volt. Nem tudjuk elképzelni másmilyennek, fiatalabbnak vagy idősebbnek, mint amilyennek azokban az években láttuk, amikor a tanárunkként ismertük. Kortalan volt és állandó, olyan természetességgel volt jelen a diákéveinkben, mint az órai csengetés.

Berkes tanár úr maga volt a vitalitás, a jókedvű szigor. Érces hangú, sokszor kérlelhetetlen és mégis emberséges. Viszonyítási pont az életünkben, tanulóéveink egyik jelképe. Nem hiszem, hogy jónéven venné, ha most, amikor végleg búcsúzunk tőle, csak szomorkodnánk. Berkes tanár úrra jókedvvel lehet és szabad emlékezni, hiszen annyi nagyszerű sztorit tudunk feleleveníteni vele kapcsolatban mindannyian. Évtizedeken keresztül, diákok ezreinek mesélte történeteit, és mi ezeket mondjuk tovább egymásnak és a saját gyerekeinknek. Talán bizony, ez a halhatatlanság.


Furcsa és mégis érthető, hogy sokszor valakinek a halála döbbent rá bennünket arra, hogy olyan kevés dolog van, ami összeköt minket, és olyan kevéssé becsüljük meg ezeket a láthatatlan kötelékeket…

Berkes Tanár Úr mélységesen szerette a hivatását és a tanítványait. Minden diákjáért küzdött, nem átallott a fizika érettségi osztályzatba sem beleszólni, ha azon múlhatott egy-egy sikeres főiskolai felvételi. Ha nem lett volna ott az érettségi bizottságban, csak jóval később kezdhettem volna meg felsőfokú tanulmányait. De Ő már akkor is tudta, hogy a sorsom nem múlhat azon, hogy a fizika oly távol áll tőlem, mint egy fényesen ragyogó csillag az égen.

Jó utat, Drága Tanár Úr! Mi még maradunk, most már abban a biztos tudatban, hogy egy dologgal több van, ami rendben lesz odaát. És ahogy szépen sorban majd mi is követjük, jelentkezni fogunk a mennybéli óráira. De addig is, amíg jövünk: tartson rendet, biztos ráfér arra a világra is.


Berkes tanár úr azon a bizonyos októberi napon elvitt a volt tanítványai fiatalságából egy darabot. A fiatalságból elveszteni valamit, sohasem nagy öröm, de ezért a darabért bőséggel tanultunk és kaptunk cserébe szeretetet, tisztességet, jókedvet és tudást. A mi életünk egy-egy darabja most itt hagyott minket, de Ő maga, Berkes József Tanár Úr örökre itt marad velünk, diákéveink és életünk egyik legfontosabb emlékeként. Isten adjon Neki nyugalmat, békességet…

A Városatya megpihent

Véget ért egy 88 évig tartó földi vendégség. Ennyi időre érkezett e világba Dr. Lévai Sándor, aki maradandó nyomokat hagyott maga után, mert élete során mindvégig a leghatalmasabb erők vezérelték, a leghatalmasabb érzések, érzelmek irányították a tetteit: a szeretet, és az emberi jóság.

Lévai Sándor 1960-tól volt Tiszavasvári tanácselnöke. Minden erejével azon igyekezett, hogy a településből egy fejlődő várost hozzon létre. Önmagát nem kímélve rengeteget dolgozott. Utakat, járdákat építtetett, élen járt a társadalmi munkák szervezésében. Nevéhez fűződik a női röplabda csapat megszületése, a helyi futball szívből jövő támogatása. Az elsők között volt, aki nagy szervezőkészséggel rávette az itt élő embereket, hogy támogassák a vezetékes ivóvíz-ellátás kiépítését a településen. Ő akkor volt a legboldogabb, ha a település fejlődött. Senki nem hitt abban, hogy Tiszavasvárinak valamikor strandja lehet, ő mégis 1972-ben megszervezte az első strandépítő társadalmi munkálatokat. A mai üdülőtelep létrehozása is az neki köszönhető, mert elsőként építette meg ott hétvégi házát. A tiszavasváriak ekkor kezdtek el hinni abban, hogy van jövője a strandnak és a víkendtelepnek. A ravatalozó és a temető is az Ő kezdeményezésére jött létre. Fáradhatatlan volt, aki mindig azon gondolkodott, hogyan tudná szebbé, jobbá varázsolni szülőfaluját.

Ő a városunk szülötte volt. Attól a pillanattól, hogy első lélegzetvételét önállóan megtette, tudatosan vállalta a várost, hiszen itt telepedett le, s élete végéig hűséggel és aktívan szolgálta is azt, őszintén örült minden eredménynek, minden pillanatnak, melynek részese lehetett. Életét végigkísérte a szakma, az emberek és a közösség szeretete, a tenni, a segíteni akarás. Fegyelmezett ember volt, amit másoktól is elvárt, de a legnagyobb odaadással viseltetett bárki iránt, ha az segítségre szorult. Mélyen érző, ön- és céltudatos, határozott egyéniségét mind a családja, mind a kisebb és nagyobb közösségek szolgálatába állította.

Az öregkort bölcsen, békésen élte, és tudta, hogy élete lassan a végéhez közeledik. Ha visszagondolt az elmúlt 88 évre, nyugalommal töltötte el a tudat, hogy teljes és boldog életet tudhat maga mögött. Vitathatatlan volt igaz embersége, szülői, nagypapai szívének felülmúlhatatlan szeretete, szándékainak tisztasága. Öröme mindig őszinte, igazi öröm volt, tanácsa jobbító szándékú.

Életének 89. évében – 2014. október 02-án- Dr. Lévai Sándor szíve örökre megszűnt dobogni. Úgy ment el erről a földről, ahogyan élt. Szelíd mosollyal az arcán távozott, azzal a mélyről fakadó bölcs nyugalommal, az élet természetes rendjét elfogadó belenyugvással, amely egész életében jellemezte. Nyugodjék békességben…

Októberben haltak meg

Olvasóink kérésére közöljük az elhunytak lakcímét a könnyebb beazonosítás érdekében. A hozzátartozók  hozzájárultak az adatközléshez. Aki nem kíván élni ezzel lehetőséggel, annak joga van megtagadni a lakcím megjelentetését.

 

Fótos Mihályné sz. Mészáros Katalin /2014.09.26./ (Élmunkás u.)

Leskó Berta (Vasvári P. u.)

Zsoldos Mihály (Dobó K. u)

Kakócz László (Kossuth u.)

Adorján Sándor Balázs (Vasvári P. u.)

Dr. Lévai Sándor ( Attila tér)

Takács Mihály (Vasvári P. u.)

Berkes József (Damjanich u.)

Bodnár Ilona   (Vasvári P. u.)

Bencsik Károly Péter (Krúdy Gy. u.)

Gáll Lajosné sz. Simcsó Jolán (Vasvári P. u.)

Szurkos Józsefné sz. Somogyi Anna (Szorgalmatos)

Nagy Gábor (Szorgalmatos)

Lévai László (Hajdúnánás-Tedej)

Sós Gábor (Tv. Babits M. u.)

Csiszár Sándor (Móricz Zs.u.)

Egri János (Bocskai u.)

Októberben házasodtak

Ábri Eszter - Lukács Norbert Mátyás

Októberben születtek

Makula Martin Dominik

Kövesdi Fruzsina

Lakatos Klaudia Vanda

Jónás Sándor Balázs

Győrfi Kitti

Papp Laura

Csoma Krisztián Ferenc

Rostás Sándor

Polyák Melissza Zselyke

Reznek Géza Balázs

Tóth Botond Csaba

Szeptemberben nem kötöttek házasságot

-

Szeptemberben elhunytak

Orosz Mihályné sz. Szikszai Ilona

Illés Sándorné sz. Orosz Mária

Katona József

Rézműves András

Szűcs Imre

Rézműves Gyuláné sz. Vadász Lívia

Szabó Lászlóné sz. Gulyás Julianna

Lajter Józsefné sz. Nagy Irén

Virág Károly

Tóth Lajos Sándor

6. oldal / 11

allatorvos

oktato

ugyved

jarobeteg

gyogyszertar

Archív cikkek

Lencsevég

polgaror

Ki olvas minket?

Oldalainkat 221 vendég és 0 tag böngészi

Oldal tetejére